Skip to content

Latest commit

 

History

History
128 lines (89 loc) · 7.13 KB

File metadata and controls

128 lines (89 loc) · 7.13 KB

Bevezetés a kvantuminformatikába

A kvantuminformatika napjainkban egyre nagyobb teret hódít. Cél a kvantuminformatika, és a benne rejlő lehetőségek megismertetése a hallgatókkal. Betekintés a kvantum számításokat lehetővé tevő architektúrákba, a kvantum elmélet alapjaiba, a kvantum kriptográfiába, a jelenlegi kvantum programozási környezetekbe. Bevezetés a kvantuminformatikába. Kvantum mechanika elméleti alapjai, kvantum kriptográfia alapjai, poszt-kvantumkriptográfia. Legfontosabb kvantum számítástechnikai hardverek, architektúrák, kvantum programozási környezetek, programok.

Qubit

megvalósítások:

  • mikrohullám
  • topológikus qubit
  • ioncsapda
  • gyémánttal

lényege: kvantumpárhuzamosságot ad, ellentétben a soros megoldással amit a hagyományos gépek adnak

zuchongzhi programozható kvantum processzor, jelenlelegi kínai kvantum fölényt biztosítja

Egy qubit sok értéket vehet fel, 2^n állapotot párhuzamosan képes felvenni. meetiqm chet sheet - pdf

A kvantuminternet egy olyan hálózat, amely a kvantummechanika törvényein alapuló és azokat kihasználó technológiával teszi lehetővé az információcserét ami qubiteken valósul meg. A küldő és fogadó felek egy kvantumrendszerből nyernek véletlen, de egymással összefüggő adatokat, ezáltal tudnak egy megosztott kulcspárt létrehozni. A kulcsokat tudják utána biztonságos klasszikus kommunikációra felhasználni, ez a kvantum kulcselosztás.

meetiqm chet sheet - kép

  • törölhetetlen qubitek
  • logikai értékeknek megfelelő kubitek
  • egy vagy több kubites kapu megoldások
  • NP teljes problémák egy részhalmazát lehet megoldani D-Wave megoldásokkal

kvantumpontokról bővebben: https://fizipedia.bme.hu/index.php/Kvantump%C3%B6tty%C3%B6k

Fizikai alapok

Stern-Gerlach kísérlet

A Stern–Gerlach-kísérlet lényege: egy inhomogén mágneses téren keresztül ezüstatomokból álló részecskesugarat küldenek át és közben figyelik a részecskék eltérülését. Az eredmények azt mutatták, hogy a részecskék egy ún. belső impulzusmomentummal rendelkeznek, amely igen hasonló a klasszikus forgó testek impulzusmomentumához, de csak bizonyos értékeket vehet fel.

fényhullám energiája: e = h * ν (Pauli) ahol h egy kis szám, ν a fény frekvenciája, e az energiája a fénynek, tehát a foton súlya függ a frekvenciájától.

Két hullámfüggvény öszege is hullámfüggvény így két hullám állapot összege is lineáris változóktól függ, így az határozza meg, hogy melyiket tudjuk kimérni

Így ha a kísérletbe két ellentétes spinű részecskék keletkeznek akkor ha egyiket megmérjük akkor a másikat is tudjuk, csak ellentétes értékkel. Az értékek braket jelölésben adva komplex számok.

operátorok:

  • ha olyan operátorokat használunk amivel nem változik meg a mozgás egyenlet akkor szimetriáról beszélünk
  • eltolás
  • forgatás
  • ha az operátor nem változtatja meg a függvény alakját akkor az sajátfüggvény
  • unitér megoldások

Mechanika:

  • Hamilton függvény: a rendszer teljes mozgási energiája
  • Hamilton mechanika: a Hamilton függvény parciális deriváltja => sebesség arányos az impulzussal => gyorsulás arányos az erővel

Ezek megadják az állapotokat:

  • az állapotokat egy Bloch gömbön ábrázolhatjuk
  • normálással kivehetünk egy szabadsági fokot
  • forgatás után még egy szabadsági fok kiesik
  • így 2 szbadsági fokú, két állapotú rendszert kell reprezentálnunk csupán => van két állapot: 0/1 -> a többi átmenetet a gömb felülete adja

de egy qubit egyszerre két állapotban lehet, azaz egyszerre 0 és 1, amiről sok mérés után egy arányt modnhatunk, hogy melyik jött ki többször.

Bell állapotok:

  • egy qubit mérés határozatlan
  • de ha a másikat megmérjük akkor az előbbi ezzel korrellál
  • ezek mindig összefonódott állapotú qubitek
  • négy Bell állapot imsert

kvantumteleportáció: egyik kvantum rendszerből a msáikba való qubit átjuttatás, úgy, hogy köztük nincs kvantuminternet. Ez hagyományos bitekkel oldható meg.

szupersűrű kódolás:

  • két klasszikus bitet viszünk át úgy, hogy egy qubit formájában küldjük át egy kvantumcsatornán.
  • a küldő megfelelő állapotba alakítja a qubitet
  • a qubit eljut a célba
  • a célban a qubitet fel kell bontani a megfelelő módszernek megflelően amit a a küldő adott meg

nem klónozhatósági tétel:

  • azonos qubit állapotok esetén nincs unitér transzformáció

kriptográfia

  • bizalmasság
  • sértetlenség integritás: igazolható a harmadik fél kihagyása
  • feladó azonosítás
  • letagadhatatlanság

algoritmusok:

  • szimetrikus: ugyanaz a kulcs kódol és dekódol
  • aszimetrikus: egy kulcs titkosít egy dekódol

támadások:

  • MiM:
  • passzív: a támadó rejtve van
  • aktív: a támadó úgy változtatja meg az üzenet forrássát, hogy nem fedi fel magát
  • csalás

kvantumkriptográfia:

  • Diffie Helmann kulcs csere: X9.42 szabvány
  • RSA
  • ECC: egy irányba könnyű kiszámítani, visszafelé azomban nehéz

kvantumkonjugált tárolás: hogy tárolható anyagban információ tárolása => BB84 módszer az információ átadására

A QKD esetében a kriptográfiai kulcsot qubitek segítségével juttatják el a másik személynek, aki a kulcsérték megszerzése érdekében megméri a qubitet.

BB84

  • első QKD protokoll
  • tenzor szorzatként tárolja az infromációt (a tenzor szorzás: gráfok rendezett párjaihoz új gráfot rendel)
  • fotonok polarizációs szögével adható meg

Qubit nem csak foton, lehet ion vagy kvázirészecske is.

titkosíás kritériumai:

  1. Ha egy rendszer elméletileg (matematikailag) nem feltörhetetlen, akkor a gyakorlatban legyen az.
  2. A titkosított rendszer egy részének megismerésével ne lehessen a rendszer egészét megismerni.
  3. Az alkalmazott kulcsnak könnyen megjegyezhetőnek és megváltoztathatónak kell lennie.
  4. A titkosított szöveg táviratban is továbbítható legyen. (A 19. század gyors és hatékony üzenetküldő megoldása a távirat volt)
  5. A titkosító rendszer legyen hordozható és nem kell az üzemeltetéséhez és kezeléséhez több személyre szükség.
  6. A rendszer legyen könnyen és stresszmentesen kezelhető, ne igényelje hosszú listányi szabályok betartását.

programozás